Márkák
aktuális információk
Ha nem akar lemaradni legfrisebb híreinkről akcióinkról, iratkozzon fel értesítő levelünkre:
feliratkozás

Később bármikor egyszerűen leiratkozat.
OTP Bankártyás fizetés
Hírek

A hordozható órák története

2013.11.11.
Hírek

Mennyi az idő? Napjainkban elég a karóránkra pillantani, és megtudhatjuk, hogy el fogunk-e késni a suliból, a munkából, a megbeszélt találkozóról, vagy még „időben vagyunk”. Az óra ötletének megszületésekor nem gondoltak a hordozhatóságra, hiszen erre nem volt különösebb igény. Az emberek napkeltekor elindultak dolgozni, majd sötétedéskor hazamentek, nem kellett tömegközlekedési eszközökhöz igazodniuk, nem volt ennyire rohanó a világ. Komolyabban az egyiptomiak kezdtek el foglalkozni az időméréssel, azonban az ő szerkezeteik is elég messze álltak a pontosságtól és a legtöbb óra folyamatos felügyeletet igényelt. Ilyen volt a víz-és a homokóra is.

Az első mechanikus óra megjelenésének ideje csak a középkorra tehető. Az ilyen órák működésének alapjai a fogaskerekek, a fogasáttételek, valamint ezek folytonos mozgásáért felelős gátszerkezet.

Tekintsük példaként az egyszerű súllyal működő állóórát. Be kell látnunk, ha a súly mozgását semmi sem gátolná, akkor a gravitáció miatt gyorsuló mozgással közeledne a föld irányába. Ugyan ez a probléma a rugóval működő szerkezeteknél. Amennyiben a fogaskerekek mozgását nem szabályoznák, a rugó szintén gyorsuló mozgást végezne, hogy leadja a tárolt energiát. Az ilyen gondok kiküszöbölésére jöttek létre a gátszerkezetek, amik persze eleinte elég egyszerű építmények voltak és kialakításukból fakadóan nem voltak megfelelőek az idő pontos meghatározására sem. Utólag visszatekintve nem szeretik ezeket a kezdetleges megoldásokat gátszerkezetnek nevezni. Az első említésre méltó, és ezen a néven nyilvántartott szerkezet a foliot. Az első ilyen mechanikájú órák még mindig súllyal működtek, ezért nem volt lehetőség a hordozhatóságra, pláne nem a csuklón viselésre.

Körülbelül az 1500-as években készültek az első hordozható órák, amelyek Peter Henlein nevéhez kötődnek, és nürnbergi tojásokként tartották számon őket. Az addig ismert órák méretének drasztikus csökkenését annak köszönhetjük, hogy az acélművesek megfelelő erősségű hajszálrugót tudtak készíteni a fogaskerekek hajtására. Ezekben a szerkezetekben a foliot „kanálbillenő” változata volt jelen. Természetesen ekkor még mindig hagyott kivetnivalót a pontosság, ezért nem is használtak percmutatót. A pontosság növelésére felgyorsították a méretek csökkentésével a foliot lengését. Ennek oka, hogy a gyorsabb lengéssel könnyebben szabályozható és a külső hatásoknak ellenálló szerkezetet kapunk. A méretcsökkenés végül odáig jutott, hogy a foliot súlyai eltűntek és helyette egy küllőkkel ellátott kereket alkalmaztak, amelyen a küllők látták el a karok feladatát. Eleinte nem rugót, hanem rendkívül erős disznósörtét alkalmaztak az ütközőkhöz. 1675-ben  végül kutatásai révén, melléktermékként Huygens felfedezte a hajszálrugót.

A hordozható órák pontosságát két dolog határozta meg, az előbb említett rugó, valamint az új gátszerkezetek. A Clement típus egy visszavezető szerkezet volt, ez annyit jelentett, hogy pótlengéskor egy kicsit visszafelé vezette a gátszerkezetet, ez a megoldás persze még mindig befolyásolta a pontosságot. Erre próbált megoldást találni Graham, aki egy nyugvó horgonygát-szerkezetet alkotott, mely minden féllengésnél előremozdította a gátkereket. A hordozható óráknál az 1600-as években nagyon jónak számított a napi 10 perces pontatlanság. Graham erre szeretett volna megoldást találni, ezért 1720 körül létrehozta a hengerjáratot. Ez az újítás nem volt hatással a méretre, hiszen Graham a gátkerékkel merőlegesen tervezte meg a járatot, azonban megfelelő kivitelezés mellett már biztosították a pontosságot. Ez az újítás helyezte reális alapokra a hordozhatóságot.

John Arnold akkora órát hozott létre, amely a pecsétgyűrű kövének helyére volt illeszthető, és ráadásként egy negyedütős ismétlőszerkezetet is tartalmazott. Ezzel a lépéssel pedig elérkeztünk a hordozható órák megszületéséig.

Ettől kezdve a legkülönbözőbb óratokokba kerültek a szerkezetek, melyek kialakításakor a funkcionalitás mellett egyre nagyobb szerepet játszott a megjelenés és a megfelelő stílus kialakítása. Ezzel következő cikkünkben foglalkozunk.