Márkák
aktuális információk
Ha nem akar lemaradni legfrisebb híreinkről akcióinkról, iratkozzon fel értesítő levelünkre:
feliratkozás

Később bármikor egyszerűen leiratkozat.
OTP Bankártyás fizetés
Hírek

Vajon az óraállítás jelentős megtakarítás vagy csak bonyodalom?

2014.10.27.
Hírek

Az óraállítás évente kétszer kissé megzavarja az embereket. Most arra a kérdésre igyekszünk választ adni, hogy tényleg szükség van-e a tavaszi és őszi óraátállításokra.

 

Az utóbbi években merült fel a kérdés, hogy van-e értelme évente kétszer változtatni az óra járásán, hiszen ez egészségügyi, akár még közlekedési problémákhoz is vezethet.

 

A nyári időszámításnak köszönhetően mintegy hatmilliárd forinttal csökken az áramfelhasználás költsége. A fogyasztás így nagyjából 120 gigawattórával kevesebb, mint ha nem lenne átállás. Ez a megtakarított mennyiség körülbelül egy kisebb város éves fogyasztásának felel meg. Az egyik vezető energiaszektorban dolgozó cég egyébként már évek óta gyűjti és elemzi az adatokat, amik a fogyasztásra vonatkoznak.


Sok kutató – leginkább az Egyesült Államokban – vitatja az óraállítás pozitív hatásait. Évről-évre hallhatunk olyan meggyőző statisztikákról, melyek arról szólnak, hogy mekkora és milyen megtakarítást jelent az állítás, de ilyenkor érdemes utánagondolni, hogy mit hasonlítunk össze mivel. Hazánkban legutóbb 1980-ban vezették be ismét a téli-nyári időszámítást. Azonban a mostani adatokat nehéz lenne összehasonlítani a közel 30 évvel ezelőttiekkel. Azt is figyelembe kell venni, hogy az áramfogyasztás mindig függ az időjárástól is.


Az utolsó óraállítás nélküli év a hetvenes évek végén volt, így a megtakarítás mértékére csupán egy becslést lehet készíteni. Ez a becslés az óraállítás körüli, nagyjából hasonló típusú napok fogyasztó igényalakulásának összehasonlításán alapul. Az óraállítás lényege, hogy az aktív munkával töltött idő a világos napszakra essen, hiszen így kevesebb áramot kell fogyasztani, mintha még sötétben is dolgozni kéne, és emiatt villanyt kapcsolni.


A szakemberek szerint nem jelent annyi megtakarítást az óraállítás, mint régebben, hiszen az új rendszerek sokkal rugalmasabbak, jobban alkalmazkodnak a külső körülményekhez. Napjainkban már számos olyan elektromos eszközt használunk a mindennapok során, melyek fogyasztásán semmit nem módosít, hogy azokat világosban, vagy sötétben használjuk. Régebben a terhelési csúcsok télre estek, de akkor is inkább a világításra, esetleg az esti rádiózásokra. Tévézésre ritkán, fűtésre pedig szinte egyáltalán nem használták az áramot.


Az óraállítás bevezetésekor a legnagyobb áramfogyasztást a közvilágítás adta ki, amely eleinte kapcsolóórás rendszerben működött. Ma már számítógépek vezérlik a közvilágítást, amik a kültéri fény ereje szerint, sötétedéskor gyújtják fel a lámpákat.


Mindent összevetve ma már korántsem jelent akkora megtakarítást a nyáriról a téli időszámításra való átállás, mint néhány évtizeddel ezelőtt, és sokaknak nehézséget okoz, hogy ilyenkor bioritmusuknak is át kell állnia az egy órás eltérésre.